Még véget sem értek a Bajnokok Ligája csoportküzdelmei, máris bejutott az elődöntőbe a szolnoki csapat. Ehhez „csupán” annyi kellett, hogy a Dózsa idegenben legyőzze az Olympiakoszt. A görög sztárcsapat éppen két éve vesztett tétmeccset hazai habokban, 2015 április nyolcadikán a Pro Reccotól kapott ki 12-8-ra.

Egy elcsigázott, de roppant büszke csapat kászálódott le csütörtök délután a Liszt Ferenc Repülőtéren az Athénból érkezett járatról. Nem is az alig kétórás utazás viselte meg a jobbára XXXL-es méretű szolnoki pólósokat, hanem a Papastrateio Uszoda vízében eltöltött nettó négyszer nyolc perc. Azokat a helyszíneket, amelyekben különösen hálátlan a vendégcsapat feladata, szokás oroszlánbarlangnak nevezni. A pireuszi létesítmény azonban több e közhelyes megfogalmazásnál. A nézőtérről olyan nyomás nehezedik az ellenfélre és gyakran a játékvezetőkre is, ami jelentősen blokkolni tudja játékos és bíró teljesítményét is. Zárt térben a pirotechnikai eszközök alkalmazásáért még a görög rendezők sem lelkesednek, így görögtűz nem volt. Volt helyette „görögfüst”, hiszen a piros-fehérben öltözött szurkolótábor több tagja rágyújtott meccs közben. Volt is okuk a füstölgésre, hiszen 12 perc elteltével lőtte első gólját az Olympiakosz. Addigra már kapott kettőt. 3-3-nál együtt voltak a csapatok, de Kis Gábor és Vámos Márton jóvoltából kétgólos előnnyel vártuk a negyedik negyedet. Különösen Vámos találata volt lélekemelő- a görögök szempontjából lélekromboló. Már félig a medence csempéjébe passzírozta a bekk, csak a véget érni nem akaró balkéz látszott ki a vízből. Szemben pedig stabilan állt a blokk. Ráadásul a kapuban az a Josip Pavics lábtempózott, aki tartalmas pályafutása alatt látott már egyet-mást a világ medencéiben. Aztán lendült a bal és a labda sárga csíkként pattant először a vízre, onnan pedig Pavics fölött a hálóba. Történt mindez kettő másodperccel a harmadik negyed vége előtt. A záró szakaszban Funtulisz és Varga Dénes lőtt be egy-egy ötméterest. Dumi góljánál már nem csak csendesebb, de jelentősen gyérebb is lett a lelátó.

-Egyszerűen nem volt más választásunk, nyernünk kellett- mondta a repülőtérről hazafelé tartó buszúton Cseh Sándor vezetőedző.- Ez egy negyeddöntő volt gyakorlatilag, ennek megfelelően nagyon koncentráltan, nagyon fegyelmezetten játszottunk egyénileg és csapatszinten is. Szerintem a világ négy legjobb klubcsapata közül kettő ott volt a medencében. Tudtuk azt, hogy milyen közegben kell játszanunk, de azt gondolom, hogy minden vízilabdázónak nagy esemény, ha egy ilyen hangulatú meccsen szerepelhet. Még ha a közönség nem is neki szurkol. Ebből a szempontból is nagyon hasznos volt az Eger elleni meccs, tudtuk, hogy mik azok a dolgok, amiket ki kellett javítanunk. Pireuszban néha követhetetlen a játékvezetés, de szerintem most nem csak korrekt, hanem nagyon magas színvonalú is volt. Amikor két góllal vezettünk, ott talán volt egy-két olyan bírói ítélet, ami hazai pályás fújást sejtet, de semmi több. Nagy előrelépésnek tartom ezt a győzelmet azért is, mert tavaly és tavalyelőtt is jól szerepeltünk ugyan a csoportban, de egy hajszálnyi valami mindig hiányzott. Most ez is megvolt: ott vagyunk a legjobb négy között. A Final Six-ben már csak egy meccset kell nyernünk ahhoz, hogy döntőzzünk, nem pedig kettőt. Ez egyáltalán nem mindegy.

Hogy mégis miért ekkora dolog Pireuszban nyerni? Egyrészt egy háromujjú lajhár egy mancsán is meg tudná számolni, hány csapat érkezik egyáltalán győzelmi reményekkel a kikötővárosba. Másrészt a világbajnoki bronzérmes görög válogatott tizenegy (!) játékosa Olympiakosz-pólós és ugye ott vannak még a délszláv légiósok. Ráadásul nem tegnap lett igazi európai topcsapat. 2002-ben a Kásás Zoltán edzette csapat a Honvédot legyőzve lett BL-győztes, majd az Európai Szuperkupát a Vasas ellenében nyerte meg. A görög bajnokságban, kupában pedig nagyjából akkor kapott ki legutóbb, amikor még Periklész volt a vezetőedzője.

OSC-napokat tart a Dózsa

A következő két hétben háromszor biztosan játszik az OSC-vel a csapat. 15-én kezdődik a bajnoki elődöntő, ahova a résztvevők viszik magukkal az alapszakaszban egymás ellen elért eredményeiket. Ősszel a fővárosiak nyertek a Vízilabda Arénában, a Nyéki Imre Uszodában viszont a Dózsa győzött, így 3-3-ról indul a párharc, addig tart, amíg az egyik fél nem szerez legalább hét pontot. A további tervezett játéknapok: április 19., 22. Ezt követően a Bajnokok Ligája csoportkörének zárásaként- a változatosságot szem előtt tartva- ugyancsak Szolnok- OSC meccs lesz 26-án.

FORRÁS: Új Néplap/Gutai István