Azt lehetett sejteni, hogy a Dózsa- Spandau meccs nem fog teadélutánra hasonlítani. Ilyesmit még nyomokban sem tartalmazott. Viszont embert próbáló négyszer nyolc perc után a Dózsa nyert! És matematikailag is bejutott a Bajnokok Ligája Nyolcas Döntőjébe.
Szolnoki Dózsa- Spandau 04 9-8 (3-2, 1-1, 2-2, 3-3)
Játékvezető: Georgiosz Sztavridisz (görög), Vladimir Galkin (orosz)
Szolnok: Nagy V.- Gocics, Bátori, Jansik, Zalánki 3, Prlainovics, Mezei. Csere: Kis G. 3, Milos Csuk 1, Younger 1, Alekszics 1, Fülöp. Vezetőedző: Cseh Sándor
Spandau: Baksa- Gielen 1, Negrean 1, Dedovic 1, Stamm 1, Restovic, Pjesivac 2. Csere: Saudadier 2, Jüngling, Mateo Csuk, Strelezkij, Reibel Vezetőedző: Petar Kovacsevics
Ez a szezon megmutatta számunkra, hogy milyen nehéz ilyen topcsapatokkal játszani, mint a Szolnok és folyamatosan a legmagasabb szinten teljesíteni a Bajnokok Ligájában. Ha képesek vagyunk a legjobbunkat nyújtani és mind a négy negyeden át magas szinten teljesíteni, valószínűleg szerezhetünk egy pontot.– nyilatkozta a meccs előtt a LEN sajtószolgálatának Petar Kovacsevics, a Spandau szakvezetője.
Nagyon ésszerű, remek építkezéssel kifejezetten jó csapatot alakítottak ki Berlinben. Mostanra minden poszton van egy vagy két jó játékosuk, úgy gondolom, hogy most már Európa élmezőnye felé tartanak. A személyes véleményem az, hogy ha bejutnak a legjobb nyolcba, talán a Recco ellen nem, de minden más csapat ellen még a negyeddöntőben is lehet esélyük.– adott helyzetértékelést az ellenfélről Cseh Sándor.
November 29-én Berlinben hagyta- ha nem is a fogát, de -három pontját a Dózsa. Akkor Mateo Csuk lőtte az utolsó gólt, ám a Spandau légiósa az utóbbi két hónapot egy műtét, illetve a felépülés miatt kihagyta. Hétvégén viszont már játszott a Deutsche Wasserball- Ligában (a listavezető Spandau 15-1-re nyert Potsdamban). Márpedig a születése szerint horvát, ám macedón, később pedig német válogatott játékos a Spandau támadójátékának egyik sarokpontja.
A sokadik oda- visszaúszás után Mezei fejét akarja lecsavarni az egyik védő, emberelőnybe kerülünk, de Jansik közeli lövését Baksa védi. Zalánki létszámegyenlőségnél megeresztett sistergőse viszont megoldhatatlan feladat elé állította. Dedovics azonban előnyből egyenlít. Kis Gábor Saudadiert hátizsákként használva befordul és 2-1. Éppen a „beforgatott” egyenlít a túloldalon. 2-2. 50 másodperccel a negyed vége előtt fórt kapunk, jön is az időkérés: azt követően pedig egy újabb Zalánki-gól.
Három percet kellett várni a második negyed első találatára, nem érte meg. Egész jó volt a védekezésünk, de az utolsó másodperceket benéztük és Negrean blokktalanul lőhetett. Alekszics vette észre, hogy Kis Gáborra nem jutott ember, a feladás a svájci posta pontosságával érkezett, és a húzás is tökéletes volt. 4-3. Baksa sokadszorra védett, de Nagy Viktor is kirántott a farzsebből egy- két „nagyviktoros” mutatványt. A plusz kettőért támadhattunk a negyed végén, de szabályosan szereltek a németek, így még nekik maradt kilenc másodpercük az egyenlítésre. Egy vérszegény lövésig jutottak.
Nem szakadt ránk a gólfelhő az első félidőben. Viszont a kemény, test- test elleni küzdelemből bőven kijutott. És bosszankodhattunk is a néhány centivel célt tévesztett lövések miatt. Zalánki újabb, ezúttal „elhajlásból elkövetett” góljánál viszont tapsolhattunk és rikolthattunk örömünkben. Kettővel még nem vezettünk ezen a fontos délutánon. A Spandaunak az X is elég lett volna a csoport harmadik helyéhez, a Dózsának viszont mindenképpen nyernie kellett ugyanehhez a pozícióhoz. Gielen lőtt előnyből a hosszúba, jó tíz perc után kaptunk megint gólt, azaz a védekezésünk jobban működött, mint az első negyedben. Younger is föltekerte a góllövő alkarját: 6-4. Kis Gábor beforgatott, a védő faultolt, a végeredmény ötméteres. Amiből Prlainovics szilánkosra lőtte a kapufát. Így nem lett plusz három, lett viszont plusz egy, ugyanis Stamm lőhetett ezen a szinten zavartalanul. 6-5.
Kis Gábor adta elő újra az Így lőj klasszikus centergólt című monodrámáját, megint kettővel mentünk. Nem sokáig. Előbb Vladimir Galkin továris villantotta fel a sárga lapot Cseh Sándornak, majd Saudadier behúzta a fórt. Erre viszont Milos Csuk reagált jól. Ezt Pjesivac tromfolta meg. Majd még egyszer, 8-8-ról indult az utolsó három perc. Az amúgy sem csendes aréna légterét Baksa László cifrázása bolygatta meg, miután Alekszics lövése- ha csak centikkel is, de- átment a fel nem festett gólvonalon. Fél perc a végéig, Nagy Viktor véd, de sarokdobás. Az egyenlítésért támadó Spandau még időt is kér. Körömrágós 30 másodperc lesz.
Nagyon komolyat védekeztünk, egy kiszorított lövés és egy komolytalanabb ejtés fért még bele. Rendkívüli kínnal, keservvel, de megnyerte a csapat ezt a nagyon fontos meccset.
