A medencében jobbára egyértelműek a dolgok. A holland bajnok aligha győzi le a magyar bajnokot a két nemzet vízilabda-kultúrája közti különbség miatt. Most sem esett meg ez a csúfság.

Vannak a Bajnokok Ligájában egyértelmű dolgok. Mint amilyen a Dózsa- Alphen mérkőzés. A holland férfi vízilabdázás amolyan mostohagyermek a sokkalta sikeresebb női mellett. Ez lehetőségeiken, céljaikon is meglátszik. Nyilván nagyon lelkesek, a maguk szintjén ügyesek is. Ám minden tiszteletünk ellenére az Alphen és a Dózsa nem ugyanabba a kávéházba jár.

Nemanja Stevanovics, a hollandok edzője a mérkőzés előtt arról beszélt a LEN sajtószolgálatának, hogy a múlt héten megnyert Holland Kupa reményei szerint nagy lendületet ad csapatának, amely várja, hogy egy jó meccset játszhasson a világ legjobb csapata ellen.

Kardos Gergő kezdett a kapuban és bizony már a meccs elején meg is mozgatták néhányszor a pink- fekete színkombinációs sapkában lődöző vendégek. Elsősorban természetesen a délszláv légió. Viszont a „jobbról középre betett labda kapuba juttatása” alcímű mutatvány rövid idő alatt kétszer is eljátszottuk: először Zalánki- Fülöp feladó- befejező leosztásban, majd ugyanez történt Hangay- Younger viszonylatban is. Zalánki ráadásul még úgy is tudott gólt lőni, hogy lövés közben kipördült a kezéből a labda. Kis Gábort kisebb sérülés tartotta távol a szerda esti elfoglaltságtól, így a 11-es sapka alá Hangay Zoltán ugrott be. Viszont a szó klasszikus értelmében csak egy centerünk volt, Mezei Tamásnak ezúttal is kijutott a jóból. Alkalmi váltótársai Fülöp Bence és Aaron Younger voltak, így ez a munkakör is teljes mértékűen betöltetett.

A második negyedben is tartotta az egy kapott gólt a Dózsa, igaz, kettővel többet lőtt, mint az elsőben. A harmadik negyed ötödik percében lett meg a „közte tíz”, Hangay Zoli lökete nyomán. Pedig még olyan „rondaság” is előfordult, hogy ziccert hibáztunk, támadásban elpasszoltuk a labdát. De ez tényleg csak a szőrszál hasogatása a kákán való csomókeresés közepette.

„Öt gólnál többet jó lenne, ha nem kapnánk”- hangzott el Cseh Sándor óhaja a negyedik negyed közepén. Ekkor 15-4-re vezettünk. A tizenhatodik szolnoki gól után (kivitelező: Zalánki Gergő) kapust cseréltek a vendégek, így egy új-zélandi pólós is vízbe mártatott. Az utolsó támadás a hollandoké lett, még időt is kértek a reménybeli ötödik gól érdekében. Nem jött össze. Nekünk viszont a tizenhetedik ige, ugyanis Aaron Younger még becsületbeli ügynek tekintette, hogy góllal fejezzen be egy lefordulást. Az történt, aminek történnie kellett, 17-4-re nyert a Dózsa.

Ebben a hónapban még lesz egy BL-meccse a csapatnak, de az nem „egy”, hanem „A” meccs lesz. 31-én a Recco ellen idegenben.