Sikerült helyt állnia a tragikus odavágó után a Dózsának Budapesten. A BENU Magyar Kupa negyeddöntőjének visszavágóján 7-7-es döntetlent ért el a csapat az OSC otthonában.

A válogatott oroszországi túrájáról “nem teljesen egészségesen” visszatérő Zalánki Gergő nem került be a keretbe.

OSC-Szolnok 7:7 (3:1, 1:3, 2:2, 1:1)
Gólszerzők: Rangyelovics 2, Drasko Brguljan, Salamon, Kovács Gergő, Seman, Tóth M., ill. Bátori, Alekszics, Pralinovics 2-2, V. Rasovics

Az már szombat este fél nyolc körül nem lehetett vita tárgya, hogy az OSC lesz ott a kupa négyes döntőjében. A 12-4-es vendéggyőzelem után. A csapat a szokásosnál tovább maradt az öltözőben a meccs után, Zsivko Gocics vezetőedző és Kis Gábor csapatkapitány is érthetően összezuhanva beszélt a történtekről.

Attól lehetett félni, hogy− bár Vad Lajos és Manhercz Krisztián is arról beszélt, hogy még nem jutottak tovább− a vasárnapi, gyakorlatilag tét nélkülivé vált meccsen vágóhídra megy a csapat.

Nem így lett.

Még annak ellenére sem, hogy az OSC kezdett megint jobban. A második negyed viszont a miénk lett, és a folytatásban sem lett nem hogy szakadéknyi, még csak körömhegynyi sem a különbség. Milan Alekszics hat másodperccel a vége előtt lőtte a hetedik szolnoki gólt, ezzel X-re mentette az odavágót. Az OSC 19-11-es összesítéssel jutott tovább. A Szolnoki Dózsa az előző hat kiírásban mindannyiszor a döntőig jutott, most nem lesz ott a négyben.

A „semmire sem jó” 7-7 mégis komoly üzenetértékkel bír. Az odavágón beszedett kiütés után rövid idő alatt fölkaparta magát a padlóról− sőt, nem túlzás, hogy a padló legaljáról a csapat. Mert kétségünk ne legyen: bármennyire is megnyerte a párbajt már az OSC az első meccsen, hazai medencében is győzni akart.

A 7-7 visszaadott valamit a játékosok, stábtagok egymásba és saját magukba vetett hitéből. A bizonyosságból, hogy alighanem ez a szezon nem lesz aranyakkal kikövezve, attól Ők még valamennyien ugyanazok a (sport)emberek, akik eddig voltak. Vagy talán még többek is. Hiszen egy dagadó vitorlákkal száguldó hajó korlátján állva könnyebb integetni a parton sétálóknak.