Szigorú olaszok, kellemes ismerkedés | Szolnoki Dózsa

A negyeddöntők az Olympiakosz- Spandau meccsel kezdődtek és a görög csapat éppen csak le tudta győzni a németeket. A második meccsen már az egri sikerben voltunk érdekeltek, a csütörtök délelőtti edzés után megegyeztünk Dabrowski Norberttel, a ZF- Eger vezetőedzőjével, hogy a szezonban lesz még egy Szolnok- Eger meccs. Szombat este fél kilenckor. Hogy, hogy nem ez éppen a BL-döntő időpontja!

Az Eger a Barceloneta ellen tehette meg az első lépést a szombati találkozás felé. Az egri és a spanyol- bocsánat, katalán- szurkolók ugyanabba a szektorba kerültek, de a póló például abban is különbözik a futballtól, hogy a nézőtéri, szurkolók közti fizikai összetűzés körülbelül annyi van, mint ahány olimpiai aranyéremmel bír a mozambiki vízilabda-sport. A második negyed után 5-4-re a Barceloneta vezetett.

Itt szúrjuk be azt is, hogy a VIP lelátó rogyadozott a szakág rég- és közelmúltjának gigászaitól. Olasz, spanyol, szerb, horvát és természetesen magyar régi csibészek lapogatták egymás hátát. Egy elhivatott építőbrigád is több órán át lapátolhatta volna azokat az érmeket, amelyeket ezek a nagyságok nyertek tartalmas sportpályafutásuk során.

A második félidő sem hozta meg az általunk is remélt egri fordítást, nyert a Barceloneta 9-4-re, így az Eger pénteken az 5-8. helyért folyó alsóházi rájátszást a Spandauval kezdi.

Kellemes és teljesen váratlan meglepetés ért minket az úgynevezett vegyes zónában- itt lehet interjúkat készíteni a játékosokkal, edzőkkel, a határokat a rendezők olaszoktól szokatlan kemény szigorral be is tartják- egy fiatalember „Tiszteletem”- mel köszönt ránk. Depaulis Gábornak hívják, édesanyja magyar, édesapja olasz, ő maga pedig a Dózsa- Dubrovnik meccs egyik gólbírója. Annyit elárult, hogy bár nem lenne neki szabad, de a szolnoki címvédésért szurkol.