Közvetlenül a szombat délutáni szunyókálás után játszotta második bajnoki mérkőzését a Dózsa. Ahogy arra emberi számítás szerint következtetni lehetett, biztosan nyert a Vasas ellen.

SZOLNOKI DÓZSA–VASASPLAKET 16–6 (6–3, 3–0, 3–1, 4–2)

SZOLNOK: KARDOS G. – Bátori 1, Prlainovics 2, Rasovics 1, Lazics, JANSIK D. 2, ZALÁNKI 3Csere: ANGYAL  4, Szatmári K. 2, Szeghalmi, Kovács M., Kis G. 1, Teleki. Vezetőedző: Zsivko Gocics
VASAS: Jónás – Bencz, Hegedűs G., SIMON H. 2, Takács B., HALEK 2, Miklós L. Csere:Dévai (kapus), Szabó Bence 2, Höna, Mátyok, Sélley-Rauscher, Major M. Vezetőedző: Földi László

Azzal a kicsempézett medencék környékén járók tökéletesen tisztában vannak, hogy néhány éve nem ugyanazon a polcon van a Szolnoki Dózsa és a Vasas. Tulajdonképpen nagyon régen és akkor is nagyon rövid idei állt fenn az az állapot, amikor e két csapat nagyon komoly rangadókat játszott.

Ahogy tavalyelőtt, vagy tavaly, úgy idén is biztosan hozta a piros- kékek elleni hazai meccsét a Dózsa. Nagy Viktor kapott felmentést a szombat délutáni mérkőzés alól, Kardos Gergő pedig ismét bizonyította, hogy túllépett már a „tehetséges, ígéretes, lesz belőle valami”- gondolatköréből. Angyal Dani pedig lövésztudományát pendítette ki a Vízilabda Arénába kilátogató mintegy négyszáz néző előtt. A Vasas számára az ilyen mérkőzések amolyan tanulmányútnak felelnek meg, hiszen magasabban jegyzett ellenféllel szemben− szó szerint− játszva lehet tanulni. A Dózsának pedig egyfajta visszaigazolás, hogy a szezon elején megkezdett út járható.