Fő támogatóink:
Kiemelt támogatóink:
 

1974-1976 Vízügy-Dózsa

Posted on 2017 szeptember 12.

Újoncként, immár Vízügy-Dózsa néven mutatkozott be április 20-án az 1974. évi magyar bajnokság első osztályában. A serdülő csapat megnyerte a korosztálya országos bajnokságát, Pásztrai Laci június első napján ünnepelhette első válogatottságát a jugoszlávok ellen. Pintér I. és Urbán (ketten) szerezték a csapat góljának közel a felét, Pintér Ferenc bemutatkozásával újra két Pintér játszott a Szolnok élvonalbeli vízilabdacsapatában. A hetedik helyet elért csapat: Ugrai (22), Pintér I. (22-28), Kozák (20-5), Zámbó (22-17), Hecsei dr. (22-14), Urbán (21-23), Pásztrai (22-18), Cseh (19-1), Pintér F (5), Varga (2), Póczik (1-1).

Az 1975-ös esztendő bizonyos szempontból ismét visszaesést hozott a vízilabda szakosztály számára. A bajnoki tabella 10. Helyén végzett a csapat.

Sajnos a következő évi bajnokságra már Kanizsa Tivadar nélkül kellett felkészülnie a csapatnak, mert a kétszeres olimpiai és hatszoros magyar bajnok vízilabdázó, aki 10 bajnoki év során az edzői tisztet is betöltötte, 42 éves korában gépkocsibaleset következtében meghalt. A magyar vízilabdázók, sportszeretők nagy családja megdöbbenve értesült a kiváló sportember tragikus haláláról.

Ugrai(18), Pintér I. (22-27), Varga (21-6), Urbán (22-15), Cseh (22-10), Hecsei dr. (20-16), Pásztrai (19-21), Kozák (12-2), Vörösvári (6-2), Pintér F. (5), Takó (3), Dudás J. (5), Kelemen (2), Rekita (2).

1976-ban ismét 10. helyezést érte el a Szolnok. Az utánpótlás viszont remekelt, mind az ifi, mind a serdülő bajnoki cím Szolnokra került. Urbán Lajos immár edzőként tevékenykedve az alábbi játékosokkal érte el a 10. Helyezést: Takó (11), Boros dr. (19), Varga J (22-12), Pintér I. (21-15), Cseh (17-8), Hecsei dr. (18-8), Pásztrai (11-13), Kozák (2-1), Varga Zs. (4), Vörösvári (7-4), Halász (4), Bazsó (1), Dudás J. (1), Rekita (10-5), Bogdán (11-9).

Források: 
MÁV-MTE krónika (Deme Zoltán, Tenyeri István, Vincze János),
A szolnoki vízilabda krónikája (Varga Lajos),
40 év krónikája (Varga Lajos).

468 ad